2008. június 7. - írta: Patai László

Google AdSense adózási tudnivalók

Most találtam ezt a cikket, gondolom, hogy sokakat érdekel, ezért én is publikálom:

AdSense adózással kapcsolatban nagy a tanácstalanság a szolgáltatók körében. Mint adószakértő a problémák értelmezéséhez a 2008. évi hatályos adójogszabályok alapján írom meg véleményemet.

Tisztán kell látni, hogy azt a honlapot, amin az AdSense hirdetések megjelennek ki üzemelteti, ki a fenntartó, illetve a tulajdonos. Ez dönti el,hogy mely adójogszabályokat kell alkalmazni az adózási eljárások alkalmazására. Le kell szögezni a “Google AdSense online általános felhasználási feltételek” a magyar követelményeknek is megfelelő szerződés szolgáltatás biztosítására ellenérték fejében. Különbséget kell tenni, hogy a honlap tulajdonosa milyen üzemeltetési formában végzi a szolgáltatást. Adózás szempontjából megkülönböztetést kell tenni: magánszemély, egyéni vállalkozó vagy társas vállalkozó honlap üzemeltető között. Továbbá vizsgálni szükséges, hogy a honlap üzemeltető vállalkozó alanya-e az ÁFÁ-nak. Ezek együttes elemzése ad biztos támpontot az adózók körére és az adózás formájára.

Magánszemélyeknek

A magánszemély szolgáltató tekintetében az SZJA fizetési kötelezettség fennáll. Magánszemély vonatkozásában figyelembe veendő 1995. évi CXVII. törvény 2008. évi egységes szövegszerkezet 1. §. 3. bekezdés, továbbá a 2. §. 1., 3. és 4. bekezdés előírásai. Ide vonatkozik még a 4. §. 1., 2., és 3. bekezdése is. A citált paragrafusok egyértelművé teszik a honlap üzemeltető magánszemély SZJA fizetési kötelezettségét, az ott közzétett hirdetés után kapott bevétel alapján. A jövedelemszerzés rendszerbe sorolásának nincs jelentősége, mert az ellenértéket (USD) a szolgáltató a szolgáltatási szerződés alapján a megbízótól megkapta. Adókötelezettség keletkezését 9. §. 1-3. bekezdés, míg a nyilvántartási kötelezettséget 9.A. §. 1-2. bekezdés rendszerezi. Magát a tevékenység besorolását az SZJA VI. fejezetének 16. §. 3. bekezdése határozza meg. Az adó megállapítására választási lehetőség van a 18. §. 1. bekezdés a., illetve b. pontja szerint. Az így keletkezett jövedelem – mint adóalap – összevonásra kerül a más jogcímen megszerzett jövedelmekkel – amelyek a lineáris szabályok szerint – az adótáblázat alapján adóznak. A magánszemély nem alanya az ÁFA-körnek. Tehát az ÁFA fizetési kötelezettség nem merül fel. Amennyiben a magánszemély éves összevont jövedelme a 7.137.000. Ft-ot meghaladja, a többlet után 4 %-os különadót is kell fizetnie a szolgáltató magánszemélynek. Ez a legegyszerűbb eljárási szabály és a jogszabályok alapján a legkisebb rizikóval követhető kötelezettség teljesítés.

Egyéni vállalkozók

Tevékenység végzésére valószínűsíthető, hogy az megkötötte megbízójával a szolgáltatásra vonatkozó szerződést. Az adó kötelezettség a bevétel alapján, megkötött szerződés hiányában is fent áll. A szolgáltatásra kapott ellenérték adóköteles bevétel. Adózás tekintetében tisztázandó, hogy az egyéni vállalkozó az ÁFA körnek-nek alanya, vagy nem. (1992. évi LXXIV. tv.) Amennyiben az ÁFA-nak alanya, vizsgálásra szorul, hogy ezen hirdetési tevékenység ÁFA köteles, vagy ÁFA mentes bevétel.

Egyéb társas vállalkozások

Minden más társas vállalkozásnál (Kht, Bt, Kkt, Kft, Rt) az ÁFÁ-t mint fizetendő adót hasonló módon kell megállapítani és megfizetni, amely nem igényelhető vissza, tekintve, hogy a fogyasztók a “termékhez” ellenérték nélkül jutnak hozzá. A társas vállalkozásoknál a nettó hirdetésből származó bevétel társasági adóalapot növelő bevétel. Nem szabad megfeledkezni a 4 %-os különadóról, a 2 %-os kulturális járulékról, valamint az iparűzési adóról mint fizetési kötelezettségről. Az adózási kötelezettség teljesítése során feltételezhető, hogy a társas vállalkozások megbízása alapján szakképzett adózásban, könyvelésben jártas pénzügyi szakembert alkalmaznak. Az az ÁFA-körbe be nem jelentkezett vállalkozó akinek az év közbeni bevétele nem éri el az 5.000.000. Ft-ot, ÁFA fizetésre nem kötelezhető. Mihelyt a bevétele év közben az 5.000.000. Ft-ot meghaladja, és maga a tevékenység eredetileg ÁFA mentes volt (alanyi adómentesség 187-188 §), a vállalkozó köteles belépni az ÁFA-körbe. Az adott évben az 5.000.000. Ft feletti árbevétele ÁFA kötelessé válik, és a fentiek szerint kell eljárnia a fizetendő ÁFA tekintetében. Következő év január elsejétől számítottan az első forint árbevétel is ÁFA köteles lesz.

“Evás” ÁFA

Külön téma az “Evás” ÁFA adózási kötelezettség teljesítése, amely megítélés szempontjából megegyezik a (III.) pontban felhozott érvekkel. Mindezektől független nyomós érv lehet még az, hogy 2008. január 1-től a szolgáltatás nyújtónak ezentúl adóznia kell az ingyenesen nyújtott szolgáltatásért is, ha a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt levonási jog illeti meg. (14. §)

Az Apeh verzió szerint feltételezhető várható eljárás:

Alkalmazási hatály: az ÁFA törvény 2. §. a. pont: E törvény alapján adót kell fizetni az adóalany által, ilyen minőségben belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítés szolgáltatás nyújtása után (jelen esetben szolgáltatás nyújtásról beszélünk). Támpont: 13. §. 1. bekezdés. Teljesítés helye szolgáltatás nyújtás esetében 36. §. az irányt adó jogszabály. A fentiekből kitűnik, hogy az ÁFA-körbe bejelentkezett vállalkozónak a hirdetés után beszedett, vagy részére megfizetett bevétel után ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik annak ellenére, hogy a szolgáltató a megbízója felé ÁFÁ-t is tartalmazó számlát nem állított ki. Az ÁFA mértéke az adó alapjának 20 %-a (82. §. 1. bekezdés). Külön mérlegelési szempont alá esik az a tény, amikor a szolgáltatást végző vállalkozó ÁFA köteles és ÁFA mentes tevékenységet végez és él az előzetesen felszámított adó levonási jogával. Ebben az esetben a 123. § 1-2. bekezdés ad eligazítást az adózási feladatok megoldásához: pontosítva az előzetesen felszámított adó megosztása vonatkozásában.

Az adószakértő fenntartásai illetve ellenvéleménye

Kérdés ez a fizetendő ÁFA milyen formában kerül meghatározásra. A közösségen belüli beszerzés meghatározott esetekben ÁFA-mentes. A szolgáltatói szerződés tartalma szerint valószínűsíthető, hogy a beszerzés az Egyesült Államokból (Kalifornia állam) történik, tehát nem EGT tagállamból. A szolgáltatás részben az EGT közösségi államok fele történik bele értve Magyarországot is. A magyarországi értékesítés az, amely ÁFA-köteles lehet az Apeh verziója szerint. A szolgáltató a kapott szolgáltatási ellenértéket a fizetendő ÁFA alap korrekt meghatározása érdekében elkülönítetten kell, hogy kezelje. Ezt a bevételt meg kell osztania a közösségi államok fele történő és a magyarországi “látogatók” közötti bevétel arányában. Kérdés, hogy a látogatók megosztása magyar és más tagországok arányában hitelt érdemlően megvalósítható-e, a megosztás műszaki feltétele biztosított-e. Amennyiben a megosztás a különböző országok között megvalósítható, az esetben a magyarországi bevételt bruttó módon kell értékelni, amely a 20 %-os ÁFÁ-t is tartalmazza. Ezt a bevételt meg kell bontania nettó és ÁFA értékre (magyarországi hirdetések utáni bevétel = 120 % – Le 20 % ÁFA = nettó bevétel 100 %). Az így kapott 20 %-ot kell megfizetni ÁFA címen. Ezt követően a magyarországi nettó bevétel után fizetendő még 2 % kulturális járulék, amely a vállalkozói adó megállapításánál, mint adócsökkentő tétel szerepeltethető. A fentiek szerint megbontott és elkülönített devizás bevétellel meg kell növelni a vállalkozás vállalkozói adó köteles bevételét és ez lesz a vállalkozói adóalap. Amennyiben a látogatók közül nem különíthetőek el a magyar látogatók (mások véleményével egyezően nem különíthetőek el), úgy az ÁFA alap nem határozható meg. Következés képen a fizetendő ÁFA mértéke sem mutatható ki. Még egy szempont merülhet fel ÁFA tekintetében, azoknál az ÁFA-körben lévő szolgáltatóknál, akik élnek ÁFA levonási jogukkal, hogy bevételeiket meg kell osztani. (123. § 1-2.pont)

A szakértő véleménye szerint

A személyi jövedelem adó (magánszemélyek, egyéni vállalkozások), illetve a társasági adó; különadó; kulturális járulék (társasvállalkozások) fizetési kötelezettség teljesítése nem vitatható. Az adót meg kell fizetni kockáztatni nem érdemes. ÁFA fizetési kötelezettség vonatkozásában olyan rendezetlen helyzetről van szó, amely előfordulására a törvényt alkotó nem gondolt és ennek rendszerbe foglalásáról nem gondoskodott a tapasztalatok hiányában. Az ÁFA fizetés ellen szól az a tény is, hogy a közzétett hirdetés a vámhatóságot megkerülve kerül fel a szolgáltató honlapjára. Így a vámhatóság a vám illetve az ÁFA mértékének kiszabásával nem tud élni. Az, hogy véleményem szerint egyelőre az ÁFA fizetési kötelezettség a fenti hirdetés után nem állapítható meg, az visszavezethető arra, hogy ezen hirdetési bevételekre vonatkozóan a fizetési kötelezettséget tételesen az ÁFA törvény nem szabályozza. A vámhatóság határozatának hiányában a fizetendő ÁFA mértékét határozattal nem tudja megállapítani, mert behatárolhatatlan az ÁFA alapja, továbbá a honlapokra feltett hirdetések a vámhatóságot kikerülik. A későbbiekben várható lesz, hogy erre a problémára a jog alkotók visszatérnek és kialakítják a magatartásbeli szabályokat, mert ezek a mai napig még rendezetlenek. Amennyiben a szolgáltatást végző az adózási szabályok alkalmazásában járatlan és 100 000Ft-os nagyságrendet meghaladó bevételre tesz szert, úgy javaslom kérje ki szakember véleményét illetve a fizetendő adó megállapításában tevékeny közreműködését, hogy a bírság utólagos eljárás alapján kivédhetővé váljék.

Összességében

Személyi jövedelem adót és társasági adót; különadót; kulturális járulék; kell fizetni. ÁFÁ-t a helyzet különös voltára és a jogszabályi rendezetlenségre való tekintettel nem kell fizetni.

Forrás: http://www.pranczek.hu/google-adsense-adozas.html