2010. október 9. - írta: Patai László

Miért bűn, a vörösiszap tárolás Almásfüzitőn!?

Miért bűn, a vörösiszap tárolás Almásfüzitőn.

• Mert eleve rossz helyre lett tervezve a kazetta, a veszélyes hulladéktározó.

1. A Duna közelsége miatt

• Mert a Duna árterén van.
  • A zagytározó gátja többször megegyezik a Duna árvízvédelmi töltésével. (Töltésben több suvadás látható.)
  • Mert mocsaras területre épült, ahol korábban a Duna és mellékágai folytak.
  • Mert szakszerűtlen volt az építés, a tározó alá szigetelő agyagréteget nem terítettek.
  • Mert a terület földrengésveszélyes. (1783, 1763, 1815, 1956)

2. Nem szabadott volna privatizálni a veszélyes hulladéktározókat, mert ilyen területen az üzleti szellem nem érvényesülhet.

3. Nem szabadott volna megengedni, hogy a monodepóniaként működő hulladéktárolókba, hivatalos engedéllyel más mérgeket, veszélyes, és kommunális hulladékokat helyezzenek el.

4. A tározókat mind, szakszerűen le kellett volna fedni. (porszennyezés, tüdőrák)

5. A tározók állagmegóvását hosszantartóan biztosítani kellett volna, ill. kellene.

6. Nem számoltak a klímaváltozás következményeivel.

7. Nem számoltak a határvíz kérdésével, és azzal, hogy a Duna nemzetközi viziút.

A rossz helyszín kiválasztása miatt, akkora a vörösiszap és a különböző veszélyes hulladékok mennyisége, hogy azok árvíz esetén szigetként magasodnak ki a tájból.

Gátszakadás, vagy egy gátszakadással egy időben történő árvíz esetén, a Duna a rendkívül finom szemcse összetételű anyagot gyorsan lebontja és magával ragadja. Ennek bekövetkezése estén, a következő károk várhatók:

• Az élővilág rendkívüli pusztulása, a biológiai sokféleség jelentős elsorvadása.
• A parti szűrésű kutak és dunai vízbázisok szennyeződése, megszűnése. Ennek következtében elképzelhetetlen problémák megjelenésére lehet számítani az ivóvíz, mosdóvíz hiánya miatt. Az iható víz ára az egekbe szökne.
• Turisztikai bevétel elmaradása.
• Öntözővíz hiánya, a mezőgazdasági termények piacának jelentős szűkülése.
• Nemzetközi kártalanítási ügyek megoldhatatlan méretű megjelenése.
• A karszt vízadó rétegek lukacsos szerkezetűek, azért az apró szemcse szerkezetű vörösiszap ezt is elszennyezheti.

Mi történt Almásfüzitőn, a VII kazettánál:

• Privatizálták a kazettát, majd arra adtak engedélyt, hogy a szálló por lekötésére sokkal szennyezőbb galvániszapot, olajsarat, a Dorogi Veszélyes Hulladékégetőmű salakját és pernyéjét, bőrgyári cserzőanyagot, helyezzék el. Nyilvánvaló, hogy ezért szüntették meg, az államilag védett vízbázist is. Ez felveti a győri hatósságok, de az főhatósságok felelősségét is. Vizsgálandó az ezzel összefüggő cégháló, mely hasonló jogszabályhézagokra épül. Az ő érdekkörükbe tartozik –tudomásom szerint – a Győri veszélyes Hulladékégető de a volt „gumitavak” is (stb).
• Vizsgálandó, hogy a helyi lakosság, és más NGO-k bevonása a tények megismerésére miért akadozott.
• Vizsgálandó, hogy a hatósságok miért nem intézkedtek, mikor a talajfigyelő kutakban, a határértékeket jóval meghaladó értékeket mértek. (ÉDUKÖVIZIG)
• Vizsgálandó, hogy a kavicsos-homokos alluviális üledékes talajba telepített mérőkutakat miért nem a tározó Duna felőli oldalára telepítették.
• Vizsgálandó, hogy alacsony vízállás esetén, mekkora a tározóból, a szennyező anyagok szivárgása a Dunába, ill. hogy a talajvízmozgás, mennyiben gyengíti a tömörített földalapú védtöltéseket. Itt a résfalazás, mindenképen indokolt lenne.
• Vizsgálandó, hogy a tározók telepítésekor használt fólia hol lett kiteríve, ma mennyire vízzáró.
• Vizsgálandó, hogy a katasztrófavédelmi hatósságoknak miért nem feladata az előre történő gondoskodás, és feladatmegoldás.

Kérdések és tények az almásfüzitői tározóval kapcsolatosan:

Mennyi vörösiszapot tárolnak Almásfüzitőn? Több mint 12M tonnát.

Mekkora a kazetták területe? kb 200 hektár.

Vannak e lakóterületek a tározók közvetlen közelében? Igen, a Kis és a Nagykolónia, a hozzájuk tartozó kiskertekkel.

Mekkora összegért privatizálták a VII kazettát? Ezt még nem tudjuk, de azt igen, hogy az Ajkai Timföldgyárat, a tározókkal együtt 10M Ft-ért. (Vevők: Bakonyi Árpád, Bakonyi, Zoltán, Petrusz Béla, Tolnai Lajos)

Lehet e ellensúlyozni a vörösiszap káros hatásait gipsszel? Csak nagyon kis mértékben. A jelenleg alkalmazott markolóval a patakbaszóró eljárás helyett is a lapáttal szétteritős eljárást kellett volna alkalmazni. Mindez az árvizes Duna esetében lehetetlen.

Mik a veszélyes hulladékok lerakási árai?

1t galvániszap 60.000-62.000 Ft,

1 t olajszármazék 20.000-25.000Ft.

Mi az okosság, vagyis a rendkívüli üzlet, a vörösiszaptározóban történő lerakó esetében? Az, hogy míg egy égetőműnek, vagy egy un. végleges lerakónak komoly költségei vannak a feladatuk ellátásával, addig itt alig merül fel költség. Ezért, náluk, sokkal alacsonyabb árat tudnak megadni. A mennyiségek és az évek számát figyelembe véve, az tározó üzemeltetői mindössze néhány 10Mrd forint nyereségre tettek szert. Tevékenységükkel ellenben, az erkölcsi és ökológiai kárról nem beszélve; több ezermilliárd forintos értéket veszélyeztetnek.

Mire kapott engedélyt, az ezt üzemeltető cég? Egy un. knw-how-ra. lásd a mellékletet saját honlapjukról:

Saját know-how alkalmazása

A feladat megoldására a Tatai Környezetvédelmi Zrt. új technológiát fejlesztett ki, mellyel egyrészt megoldják a tározóban lévő veszélyes anyag környezeti elemektől való elszigetelését, másrészt különféle hulladéktermelőktől átvett szerves anyag és fémtartalmú hulladékok biológiai kezelését, ártalmatlanítását. A kezelés során létrejövő komposztanyag szerkezete és összetétele a természetes földhöz hasonló, ám egyéb tulajdonságai az erősen lúgos és fémtartalmú iszapnak történő ellenállását adja, ezáltal kiválóan alkalmas a tározók lefedésére és rekultivációs növényzet telepítésére. Ezzel a technológiával az alábbi célok valósulnak meg:

• A tározók felszíni kiporzásának megszűnése.
• A tározók tájbaillesztése, azaz az eredetihez legközelebb álló állapot megteremtése vizuális és biológiai szempontból egyaránt. A tájbeillesztéshez kapcsolódó növénytelepítés eredményeként fokozatosan visszatelepül az élővilág a befedett területekre.
• Olyan nagymennyiségű rekultivációs kompozíció előállítása, amely alkalmas a vörösiszap-tározók lefedésére és vegetáció megtelepítésére, továbbá hosszú távon kevés beavatkozást igényel.
• Az átszivárgó víz minimálisra csökkentése, ami megakadályozza a vörösiszapban kémiailag fixálódott nehézfémek kimosódását.
• Hulladékok kezelése és hasznosítása, amely során a szerves hulladék olyan környezetbe kerül, ahol mikrobiológiai lebontással a veszélyes tartalom jelentősen csökken, vagy teljesen lebomlik.

Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség, mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság a Tatai Környezetvédelmi Zrt. részére e technológia alkalmazására egységes környezethasználati engedélyt és egyben környezetvédelmi működési engedélyt adott. Az engedélyek az almásfüzitői vörösiszap-tározókra, illetve az ott 132 000 tonna/év veszélyes és 280 000 tonna/év nem veszélyes hulladékokkal folyatott komposztálással történő biológiai átalakítási tevékenységre vonatkoznak.

A vastagításokat a szövegben én végeztem. Ez már a fából vaskarika világa, mikor a nehézfémek mikrobiológiai lebontással szerves anyaggá válnak. Külön érdekes, hogy munkájuk során, nemcsak a mérgezés, hanem a fertőzésveszély is fennáll, mert különböző állati tetemek hulladékait is befogadják. (Lásd vastagított kiemeléseimet az ügyfeleik felsorolásánál található fejezetüknél.

Hulladékbeszállító ügyfeleink

A hulladékokból komposztálás során képzett fedőréteg előállítása a hulladéktermelők széles köre által beszállított hulladékokból történik.

Önkormányzat, államigazgatási szerv:

Fővárosi Közterület Fenntartó Zrt.
Magyar Honvédség
Polgármesteri Hivatal, Szákszend

Közüzemi szolgáltató:

• Dorog- Esztergom Erőmű Kft.
• Északdunántúli Vízmű Zrt.
• Komárom-Ács Vízmű Kft.
• OMS Kft.
• Oroszlányi Szolgáltató Zrt.
• Zoltek Zrt.

Gyártó cég:

• Alcoa-Köfém Kft.
• Bábolnai Baromfitenyésztő Kft.
• Bramac Kft.
• Esca Hústermék-előállító és Értékesítő Kft.
• Graboplast Kft.
• Hilltop Zrt.
• Magyar Suzuki Zrt.
• Mofém Zrt.
• MOL-LUB Kft.
• Reckitt Benckiser Magyarország Kft.
• Rockwool Hungary Kft.
• Still Kft.
• Velux Magyarország Fertődi Építőkomponens Kft.

Miért nem jelenti fel őket, a Dorogi Veszélyes hulladékégető? Mert végtermékük, a pernye elhelyezése állandó komoly gondjuk. Senki sem akar a hátsó kertjébe egy ilyen létesítményt. Ebben segít nekik a Dunalmási lerakó, méghozzá kedvező áron.

Mit lehet tenni mindezek megoldására? Nyilvánosságra hozni a tényeket, hogy ne lehessen eltusolni mindezt sok pénzzel.

Kép: bostonglobe
Forrás: kp.hu